Valami régi, valami új, valami digitális, valami nomád
A címből arra következtethetnénk, hogy a Femspace
berkeiben valaki férjhez ment (elvégre egy női közösségről van szó, megeshet az
ilyen 😃), és új
életszakaszba lépett. Az esküvő témája ugyan nem stimmel, de a június 24-ei
Digital Freedom Vienna rendezvény meghívott vendégei nemrégiben valóban új
életet kezdtek.
Írta Tanczer Viki, Fotók: Varga Nóra
Újraértelmezték, hogy mit
jelent számukra a munka, a karrier, a siker, a függetlenség és a szabadság, és
egy új szemléletet, egy a régitől eltérő rendszert felállítva próbálnak meg
szabadon úszni, immár digitális nomádokként.
A beszélgetés
résztvevőiről és a rendezvénynek otthont adó, lenyűgözően kreatív Schani
Hotelről (mely szintén a régit és az újat önti még újabb formába, hiszen a
legmodernebb technikai megoldásokat bújtatja egy nagyon bécsi név mögé) egy korábbi beharangozóban már lehetett olvasni.
Ezekkel a háttér információkkal a
zsebünkben hallgathattuk a hölgyeket, hogy mit gondolnak a szabadságról, és
miként mozognak digitális nomádként a világ munkaerőpiacán.
Mit jelent számukra a „szabadság”?
Természetesen nem a
klasszikus értelemben vett, év közi 2-3 hetes nyaralást és nem is a világban
keringő, hátizsákkal ide-oda utazó, gondtalan életet élő turistáskodást.
Tulajdonképpen a „nem-dolgozás” vagy akárcsak a könnyed pénzkereset nem is
került szóba, annál inkább annak az ellenkezője. Többet hallottunk arról, hogy
milyen az, ha éjszakába nyúlóan, hétvégente, időzónáktól függetlenül kell
teljesíteni, hogy a vállalkozásaik ügyfelei elégedettek legyenek, vagy hogy
tartani tudják magukat a megbízók, vagy saját maguk által szabott határidőkhöz.
Rögtön meg is dől az
elmélet, hogy ha valaki nem a hagyományos értelemben vett munkahelyen dolgozik,
akkor biztos nem is éri stressz, nem fárad el. Ez az élet- és munkamód is
kimerítő tud lenni, hiszen ha az ember a saját maga főnöke és beosztottja is
egyben, ráadásul a saját megélhetését viszi a vásárra, akkor még nagyobb
nyomást hajlandó felvállalni.
A technika lehetőségeit
kihasználó, utazó kedvű, vállalkozó hölgyeknek azonban, és itt jön a képbe a
szabadság kérdése, lehetőségük van arra, hogy mindezt a nyomást azon a
földrajzi szélességi és hosszúsági fokon vegyék magukra, olyan időbeosztással
és olyan környezetben, ahogy az nekik személyiségükből vagy munkájukból
fakadóan optimális.
Mivel nem függnek
cégektől és önmaguk urai (vagyis inkább főnökasszonyai), szabadon
kísérletezhetnek, hogy a munka, pénz, idő, vevőkör, napi rutin, határidők,
szabadidő, hobbi, család, gyerek, háztartás, utazás, munkahely, otthon stb. darabkákból
a leginkább működőképes puzzle-t összerakják.
Mindezek összehangolása
persze sok energiába kerül, hogy az élet minden területére oda tudjanak
figyelni. Ráadásul a kirakó darabjait néha újra össze kell rakni, ha a
prioritások úgy diktálják.
Milyen készségek kellenek ehhez az életmódhoz?
Ha az ember sok idővel
rendelkezik, és azt maga oszthatja be, előbb-utóbb oda lyukad ki, hogy meg kell
szerveznie önmagát. Ennek hiányában ugyanis ezt az időt is el lehet fecsérelni.
Ismerni kell önmagunkat, hogy melyik napszakban vannak a produktív fázisaink,
tudni kell, hogy milyen munkát mennyi idő alatt vagyunk képesek megcsinálni,
meddig vagyunk hatékonyak, mikor kell szünetet tartani stb. Fel kell tudni
állítani egy napi menetrendet, napi/heti/havi/éves rutinok tudatos bevezetése
is szükségessé válhat. Fontos tényező a fókuszálás képessége, hogy megoldás
orientáltan tudjon az ember dolgozni. Ezáltal sem veszik el értékes idő, amit
kellemesebb elfoglaltsággal is lehet tölteni, mint a munka. Technikai és
gazdasági ismeretek is szükségesek természetesen, csakúgy mint a priorizálás,
rendszerezés, vagy stressz elviselésének képességei.
Mindezeket pedig még
érdemes megspékelni azzal, hogy az ember nyitott szemmel jár, hogy a
környezetében élő emberek problémáira reagálva inspirációt keressen újabb
üzleti ötletek megvalósításához. És néha, vagy épp gyakran, egy jó adag
bátorságra is szükség van, hogy a kísérletező kedvet előtérbe tolva valami újba
kezdjen az ember. Hozzá kell szokni ahhoz is, hogy a függetlenség egyben azzal
is jár, hogy nem feltétlenül van állandó, fix jövedelme az embernek, a bevételi
oldalon esetleg rapszodikusan és eltérő nagyságrendben jelennek meg a zöld
számok. Mindezzel tervezni és számolni kell, nem feledve, hogy a végső cél egy
fenntartható üzleti stratégia és életmód.
7+1 dolog, amit magunkkal vihetünk a saját utunkra
A hölgyeket hallgatva
megtudhattuk, hogy az ő életükben, az ő karrierútjukon hogyan alakultak ezek a
dolgok, mit tanultak ezekből és tapasztalataikkal gazdagodva merre haladnak
tovább. Jellemzően a kitűzött céljaik nem a hagyományos értelemben vett
munka-siker-pénz tengelyen helyezkednek el, sokkal fontosabb, hogy a működéshez
szükséges anyagi keretek megteremtésén túl, értéket akarnak létrehozni és
közvetíteni.
A rendezvény közben több olyan
mondat is elhangzott, melyek akár egy-egy „takeaway”-ként, a lényeget
összefoglaló üzenetként is megállják a helyüket. A teljesség igénye
nélkül, és nem szó szerint, de idézünk párat
ezek közül:
1. „Tolni, tolni, tolni a munkát, az
üzletet, mindig 100%-on – ez nem mindenkinek válik be hosszú távon.” (Estela)
2. „Fontos, hogy ki merjünk lépni a
komfort zónánkból, hogy merjünk egyedül is utazni, akkor is, ha tartunk tőle.”
(Christina)
3. „Egy (üzleti) terv önmagában jó
kiindulópont lehet. De legalább ugyanilyen fontos, hogy nyitott szemmel járjon
az ember újabb lehetőségek után kutatva.” (Betti)
4. „A megoldásra kell koncentrálni. Meg
kell próbálni nem őrjöngeni és pánikolni minden alkalommal, ha valami nem
sikerül, vagy elromlik. Mert a dolgok bármikor elromlolhatnak.” (Iris)
5. „Annak, hogy értéket teremtünk, vagy
valamit létrehozunk, nem kell feltétlenül sok stresszel járnia.” (Estela)
6. „Minél többet (értsd: anyagi javakat)
gyűjtögetsz, annál lustább leszel.” (Becki)
7. „Lássuk reálisan a dolgokat! A
mojito-val a kezünkben a pálmafák alatt dolgozás hamis kép. Hiszen mojito-tól
becsípve egyébként sem tud senki dolgozni.” (Iris)
És végül arra a kérdésre, hogy „Miért
Bécs?”
8. „A kérdés inkább az, hogy ’Miért ne
Bécs?’ Bécs egy egészséges város, mely nem pörög a nap 24 órájában. Itt van idő
és lehetőség megállni, lélegzetet venni, kikapcsolni, aludni.” (Iris)
Akkor ezek szerint jó
helyen landoltunk, Bécs egy jó kiindulópont, akár nagyobb karrierugrásra, akár
belső utazásra készülünk. Már csak a számunkra fontos puzzle darabokat kell
feltennünk az asztalra és kezdődhet a kirakózás.
Köszönjük nektek a beszélgetést,
kedves Becki, Betti, Christina, Estela, Iris és Orsi!
A beszélgetés moderátorának, Gyulai Orsolyának
(go-free.me) gondolatait a rendezvényről ITT olvashatjátok.
A rendezvényről készült fotókat és a
slideshow-t pedig Varga Nórának (vargaphoto.com) köszönhetjük.
***
BRICK Visual
Comments
Post a Comment