Élethosszig



Ki így tanul, ki úgy. Jegyzetekből, könyvből, elektronikusan. Nappal vagy éjszaka. Saját tapasztalatokból és másoktól. Zenével vagy anélkül. Bizonyítványért, munkáért vagy csak úgy önmagának. Fogcsikorgatva vagy könnyedén. Egy biztos: világunk határait feszegetjük ilyenkor.

Írta: Kis-Bocz Erika

Amikor az egyetemen először hallottam a lifelong learning (élethosszig tartó tanulás) kifejezést, inkább csak jó szlogennek tartottam. Nekem is – mint sokunknak – a szüleim még egy szakmában, egy munkahelyen dolgozták végig aktív életüket. Közben sok minden változott, és nekem is – mint sokunknak – a gyerekeim felnőve talán olyan szakterületen dolgoznak majd, olyan foglalkozásuk lesz, amelyet ma még nem is ismerünk, amelyre még megnevezésünk sincs.


Emlékeztek az Amerikából jöttem… kezdetű játékra? Ha azt mondom: tanár, orvos, fodrász, mindenki előtt megjelenik egy főbb vonalaiban hasonló kép valakiről, aki “tipikus” képviselője szakmájának.

Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a következő ausztriai foglalkozási listák valamelyikét: https://www.berufslexikon.at/berufsliste, http://www.bic.at/berufe_von_a_bis_z.php. Ha ezeken a listákon böngésztek, biztosan találtok olyan szakmát, foglalkozást, amely feladná a leckét nektek és másoknak, ha azt kellene megmutatni vagy elmagyarázni, mivel is foglalkoznak az adott területen. 


Arról, hogy a munkaerőpiac a következő években hogyan változik majd, különféle elképzelések vannak, leginkább csak a főbb irányokat látják előre az ezzel foglalkozó szakemberek. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy a változások pozitív vagy negatív hatással lesznek-e az egyes emberekre és általában a munkaerőpiacra. Egy biztos: szakmai pályánk tervezése és tudatos alakítása nem ért véget akkor, amikor kezünkbe vehettük jól megérdemelt bizonyítványunkat, diplománkat. Sőt, a legtöbbünk számára ott és akkor kezdődött.

Aki költözött már másik országba, tudja, hogy ez a változás szinte mindig saját szakmaiságának újradefiniálásával jár.

Nektek mi mindent kellett akkor (most?) átgondolnotok? Kitől, milyen segítséget kaptatok, hogy újra megtalálhassátok a helyeteket a szakmai életben?
 
Új környezetben, új háttérrel még akkor is más lesz minden, ha egyébként az elvégzendő feladat, a munka nem változott. Változás, újrastrukturálás jellemző még sok másféle élethelyzetre is: amikor valaki hirtelen elveszti a munkahelyét, hosszabb gyermekgondozási vagy betegápolási szabadság után áll újra munkába, vagy éppen életének egy bizonyos pontján úgy dönt, hogy szeretne valami új, az eddigiekhez képest egészen más szakmai irányba fordulni.

Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatnak minket ezekben a helyzetekben:
Miben vagyok jó? Hogy tudom ezt megmutatni? Mit csinálok szívesen? Mivel szeretnék ezentúl foglalkozni? Mire van itt és most, ebben az élethelyzetben lehetőségem? Hogyan találjak örömöt a munkámban? Hogyan léphetek feljebb a szakmai ranglétrán? Hogyan specializálhatom magam a szakterületemen belül?


Biztosan bennetek is felmerült már néhány kérdés ezek közül, és ezeket jó lett volna megbeszélni egy szakemberrel. Lehet, hogy a pályaorientációs tanácsadásról még mindig egy-egy félig sikerült általános vagy középiskolai osztályfőnöki óra jut eszünkbe, pedig ez ma már sokkal tágabb fogalom. A kísérés és a tanácsadás szinte minden generáció számára fontos segítség lehet az életpálya, a szakmai pálya bizonyos (forduló)pontjain. Lehet a célja új irányok, célok keresése és lehet tágabb értelemben vett karrier-tanácsadás is. Néha elég hozzá egy beszélgetés, máskor valóban kísérésre, több alkalmas folyamatra van szükség.


Már az óvodában kinyithatjuk a gyerekek szemét arra, mennyi mindennel foglalkozhatnak majd amellett, hogy persze továbbra is lehetnek orvosok, mérnökök, pénztárosok. Felnőttként általában az adott szakmán, munkahelyen belüli továbblépés, új munkahely keresése, egyre gyakrabban pedig egy új szakterület, foglalkozás felé fordulás a téma. A nyugdíjas kornak is megvannak a speciális kérdései. Biztosan van az ismerőseitek között egy vagy több olyan idősebb, mégis aktív személy, aki energiáját és idejét újabb tanulásra vagy önkéntes munkára fordítja, és ettől fiatalosabbá, frissebbé, dinamikusabbá válik.

A tanulás számomra ismeretszerzés, gondolatébresztés, világképformálás, kapcsolatépítés, önbizalomnyerés. És persze fáradság, stressz, költség, időhiány… Végül pedig büszkeség, hogy megcsináltam.

Te merre tartasz? Mit szeretnél már régóta? Vagy majd egyszer, HA pénzed, időd, energiád lesz rá?

A Femspace szeptember 2-i rendezvénye kiváló alkalom arra, hogy a képzés, a szakma és a karrier témáinak metszéspontjában informálódjunk, kapcsolatokat építsünk és tanácsot kérjünk azoktól, akik ezzel professzionálisan foglalkoznak.



Várunk szeretettel!

Regisztrálni itt tudsz:


Comments