Továbbképzés és karrier - Workshop összefoglaló

Szeptember 2-ának hajnala volt, amikor rajtam kívül az egész család aludt még. Engem viszont kidobott az ágy, hogy elkezdjek készülődni a  Femspace „Weiterbildung und Karriere” workshopjára, és elinduljak a Loffice-ba.

De előtte még gőzölgő kávéval és laptoppal az ölemben azon gondolkodtam, hogy vajon kikkel fogok találkozni a rendezvényen?

Írta: Tanczer Viktória, Fotók: Sárfi Niki

Nagyon szeretem hallgatni mások személyes történeteit arról, hogy ki mit tanult, szakmailag mi lesz a következő lépése, vagy hogy épp hol és miért szunnyadnak a kibontakozásra váró képességek, tehetségek, illetve lehetőségek. És leginkább a miért-ek ezzel kapcsolatban.

Van, amikor az ember azt érzi, hogy a szakmai élete gödörben van. Esetleg épp egy fennsíkon... Vagy nehezen lehet kimászni az adott helyzetből, vagy stagnál minden körülöttünk és az út csak lefele vezet. Van, amikor úgy érezzük, nem jutunk semerre, nincsenek új szakmai kihívások, családi okoknál fogva esetleg már nem tudunk olyan rugalmasan fejest ugrani egy újabb lehetőségbe. Még nehezebb a helyzet, ha külföldön ér utol minket mindez, és még a nyelvismeret hiánya is tovább gubancolja az egyébként is kusza szálakat. Hamar eljut az ember ilyenkor a következtetésig, hogy valamit változtatni kell a stratégiáján. 

A hasonló helyzetek elkerülése, illetve megkönnyítése végett ült össze a majd 40 résztvevővel négy bécsi továbbképzési tanácsadó a Waff-tól, a Bildungsberatung in Wien-től és az Anlaufstelle-től.

Élethelyzetek, végzettségek

A rendezvény előtt többekkel beszélgetve nagyon sokszínű kép alakult ki a hallgatóság motivációit illetően. Ki miért jött el és milyen kérdésekre keresi a választ? Szerteágazóan sokféle történetet lehetett hallani személyes élethelyzetekről, munkatapasztalatokról.

Otthon lévő anyukáktól, akik pl. a gyerekezős időszak leteltével vissza szeretnének térni a munka világába. Némelyek számára a munkaadó körüli változások hozták meg a fordulópontot a váltáshoz. Azt az életszituációt, amikor rajtuk kívülálló okoknál fogva kényszerülnek „újratervezni az útvonalat”. Az újratervezés igénye mindazonáltal akkor is felmerül, ha az ember túl sok időt tölt egy szakmában, és megújulásra vágyik. 

Sokan küzdenek azzal a problémával is, hogy különböző országokban végeztek szakirányuk szerint képzéseket, de mindezek a tehetséggel és a szakmai gyakorlattal karöltve parlagon hevernek, mert nem tudták, hogy hogyan is lehet elfogadtatni a végzettségeket és diplomákat itt Ausztriában. Meglepő módon a túlkvalifikáltság is hátráltató tényező lehet. Többen akadnak olyanok, akik azért nem kapnak továbbképzési segítséget, mert a támogatási rendszer visszakérdez, hogy „De hova szeretné Ön még továbbképezni magát?!”. Az élethosszig tartó tanulás fogalma mellett kevéssé érthető ez az akadály, ami néha a szakmailag motivált emberek elé gördül.

Beszélgetések, kérdések és válaszok

A kiscsoportos beszélgetések remek lehetőséget adtak arra, hogy mindenki röviden bemutatkozhasson, és vázolhassa, hogy milyen nyitott kérdésekkel érkezett. Az egyes szervezeteket képviselő hölgyek szinte minden esetben személyre szóló válaszokat, illetve javaslatokat tudtak adni azzal kapcsolatban, hogy milyen nyomon lehet elindulni, milyen lehetőségeknek kell utánanézni. Illetve, hogy épp hogy hol lehet személyes konzultáció során, az egyéni helyzeteket egy tanácsadó segítségével felmérve bővebb információhoz jutni. A személyes témák mellett választ kaphattunk általánosabb, a szervezetek működését, kérelmek elbírálását illető kérdésekre is.

Tapasztalatok, vélemények

A beszélgetések után remek alkalom adódott ismerkedésre és networkingre is, valamint hogy egymás között is megbeszéljük a személyes tapasztalatokat. Sokaknak konkrét segítséget tudott nyújtani a négy szakember, és többen hasznos linkekkel, címekkel, kontaktokkal a zsebükben térhettek haza.

Többen egyetértettek abban, hogy az ilyen rendezvényekre sokszor az ember azzal a reménnyel érkezik, hogy majd ott a kezébe adják a mindent nyitó kulcsot a válaszokat rejtő ajtókhoz. Pedig van, hogy csak még több kérdéssel megyünk haza, és a felvázolt témák inkább további gondolkodás és önelemzés táptalajául szolgálnak majd.

Abban is egyet lehet érteni, hogy bármiféle információáradat vajmi keveset segít, ha nincs egy magunknak szabott út, vagy valami cél előttünk, amit el szeretnénk érni. Akkor a világ összes képzési lehetősége sem kínál számunkra megoldást. Szerencsére ilyenkor is van remény, hiszen a szervezetek pályaorientációs tanácsadással is foglalkoznak, és egy személyes konzultációra mindig van lehetőség.

Ez a workshop, a konkrét szakmai beszélgetéseken túl további hozadékkal is rendelkezett a résztvevők számára. Rálátást adott ugyanis arra, hogy a tanácsadó azért van, hogy információkat, impulzusokat adjon, egy új szempontot, ha megakadtunk. De ő akkor csinálja jól a dolgát, ha a tanácsot kérő rájön, hogy a saját kezében van a cselekvési lehetőség. Van, akinek ez egy WAFF-támogatás, van, akinek pedig az, hogy elkezd pl. cégeket hívogatni és informálódik.

A lehetőségeket megtalálni már fél siker, a konkrét cselekvéshez pedig sokszor egy jó adag bátorságra van szükség. Bátorítás, ötletek, információ, kapcsolatok... Ezek pedig nem csak tanácsadóktól jöhetnek, hanem például "sorstársaktól", vagy hasonszőrű érdeklődőktől is.