A munkánk valódi értéke


A Femspace 2019-ben egy olyan izgalmas és szerteágazó témával indítja az évet, mely többről szól, mint hogy nők összeülnek és jól kibeszélik egymás között, hogy milyen sokat fáradoznak a családjukért és milyen nehéz mindemellett a munkában, karrierjükben is megállni a helyüket.

Írta: Tanczer Viki

A munkánk valódi értékének témáját azért karoljuk most fel, mert mikor máskor, ha nem az új év elején érdemes elgondolkodnunk azon, hogy milyen szerepet szánunk magunknak az elkövetkezendőnkben, milyen példát akarunk mutatni párjainknak és gyermekeinknek, és hogyan kommunikáljuk mindezt a tágabb környezetünk felé.

Nehéz erről a témáról úgy írni, hogy ne a nők sértődöttsége tűnjön a legfőbb mozgatórugónak és kiindulási pontnak. De vajon hányszor hallja egy „háztartásbeli” anyuka, hogy ő csak otthon ül, miközben a láthatatlan munka nélkül, mellyel a hátországot biztosítja a családtagjai számára, azok nem jutnának előre? Vagy hogy hányszor kapja meg egy otthonról, gyermeke mellől dolgozó nő, hogy „de hiszen az nem is igazi munkahely”? Vagy hányszor hallja valaki, hogy a tevékenység, amit végez, csak szórakozás, vagy az nem rendes munka,  így annak sem presztízse sem értéke nincsen?

És itt nem is csak a nőkről van szó, hiszen hallottunk már olyanról, mikor egy férfi marad otthon a gyerek(ek)kel, mert a nő munkája azt úgy kívánja meg, a férfi dolgozik otthonról, vagy az ő szakmáját nézik le.  Így hát valahol mind egy csónakban ülhetünk, ha a munka valódi értékének megnyirbálásáról van szó, bár a nők gyakrabban találják magukat más nőkkel együtt abban a bizonyos csónakban.


Érdekes meglátásra lehet bukkanni a Forbes magazin egyik cikkében azzal kapcsolatban, hogy mennyit is ér például az otthon végzett munka. Kutatások szerint, ha azt számszerűsítenék, akkor az emberek majd 30%-kal több bevételt könyvelhetnének el, és ez a munka pl. az USA 2010-es GDP-jét 26%-kal növelte volna meg. Ha egyáltalán kalkuláltak volna vele. De nem kalkuláltak, pedig azok a szülők, akik egy vagy több gyermeket vállalnak, a  láthatatlan munkájukkal egyben a jövő adófizetőit is nevelik és ezáltal több milliárd dolláros értéket teremtenek.

Kritikus hangok persze ezzel kapcsolatban is akadnak bőven, melyek úgy vélekednek, hogy „Csak nem akarnak a nők azért fizetést kapni, mert gondját viselik a saját otthonuknak és a saját gyerekeiknek!?”

Itt elsősorban nem is a pénzről van szó, mert valóban nem csak akkor teremtünk értéket, ha azzal a karrierünket építjük, vagy a pénztárcánkat tömhetjük tele. Ráadásul mindezt a családunk vagy szeretteink gondviselésével kapcsolatban jut eszünkbe a legutoljára forintosítani.

Ez inkább egy szemléletbeli kérdés, mely férfiakat és nőket egyaránt érint, kihatással van a hagyományos társadalmi szerepekre, gyereknevelésre, munkamegosztásra, vagy épp a nők és férfiak munkaerő piaci helyzetére,  a társadalom mentális egészségére, és így tovább.

Ha mi magunk nem kezdünk el másképp gondolkodni ezekről a témákról, vagy ha nem gyúrjuk ki az önbizalmunkat és önértékelésünket annyira, hogy legalább magunknak azt merjük mondani, hogy igenis értéke van annak a munkának amit elvégzünk, és nem kommunikáljuk mindezt a környezetünk felé, akkor nem leszünk urai sem a munka- vagy szabadidőnknek, sem a bennünk rejlő lehetőségeknek, ambícióknak, motivációknak, vagy a meggyőződésünknek, hogy igenis a jó úton járunk.

És hogy tovább csavarjunk egyet a dolgon: Akkor nem fogjuk tudni megértéssel fogadni, hogy miért választják jól képzett nők vagy férfiak a „családellátó” szerepét, miért vállalják, hogy a klasszikus karrierépítés helyett egy másfajta, de szintén értéket teremtő, bár sokszor láthatatlan tevékenységet űznek. Akkor tovább fogunk „izmolni” egymás között azon, hogy kinek a munkája mekkora presztízst jelent, egymást fogjuk méregetni, hogy ki hol tart, ahelyett, hogy mindenkit a saját meggyőződésében, a saját útján, a saját céljainak elérésében támogatnánk.

Ilyen és hasonló kérdéseket járunk körbe egy vállalkozóval, egy pszichoterapeutának készülő édesanyával, egy fuvolaművésszel, egy HR vezetővel, egy szociálpszichológussal és egy marketing szakemberrel a január 19-ei "A munkánk valódi értéke" c. workshopunk alkalmával, mely nem lesz híján gondolatébresztő diszkussziótémáknak, szakmai tapasztalatcserének, vagy gyakorlati tanácsoknak, ha brand vagy énmárka építésről, time managementről, termék vagy szolgáltatás beárazásáról, magabiztos fellépésről van szó.

Ha szeretnél eljönni, regisztrálj az alábbi linken:

Comments

Popular Posts