Ezen a két döntésen érdemes komolyan elgondolkodni

Van két alapvető döntés, melyeket folyamatosan, újra és újra meghozunk az életünkben.
Ha ezt nem tudatosan tesszük, akkor úgy járunk, mint az emberek többsége, akik fizikailag nincsenek a helyzet magaslatán, érzelmileg belefásultak és/vagy gyakran olyan párkapcsolatban élnek, mely számukra messze nem kielégítő - a katasztrofális anyagi helyzetükről nem is beszélve. 

Fordítás és összefoglalás: Rákits Anikó

Viszont ha tudatosan hozzuk meg ezeket a döntéseket, akkor egy csapásra változtathatunk az életünk minőségén.

1. Mire szeretnél koncentrálni?
Életünk minden egyes pillanatában dolgok milliói történnek, melyekre összpontosíthatjuk a figyelmünket. Koncentrálhatunk például arra, ami épp most, épp itt zajlik vagy arra, amit szeretnénk megteremteni a jövőben vagy akár arra is, ami a múltban történt. Foglalkozhatunk azzal, hogy megoldást találjunk egy komoly kihívásra, de akár hálásak lehetünk a jelen pillanat szépségéért és úgy is dönthetünk, hogy most épp borzasztóan sajnáljuk magunkat egy elkeserítő élmény kapcsán. Ha nem vagyunk tudatában annak, mivel foglalkozik az elménk, akkor a környezetünk folyamatosan elfoglal minket és igényt tart a figyelmünkre. 

Érdemes megvizsgálni a kérdést: Mi meghatározóbb számunkra a mindennapokban - az, amink van vagy pedig az, ami hiányzik az életünkből? Valószínűleg mindkét terület felbukkan a gondolataink között, de ha jobban szemügyre vesszük a megszokott hozzáállásunkat, akkor vajon melyik oldalra billen a mérleg nyelve?



Még azok is, akik jelenleg kihívásokkal küzdenek és nehezebb körülmények között élnek, találhatnak számtalan dolgot az életükben, aminek örülhetnek, és amiért hálásak lehetnek. A legtöbb ilyen értéknek ugyanis köze sincs a pénzhez - csak néhány példát említve: a barátaink, a családunk, az egészségünk, a lehetőségeink, a képességeink, az a tény, hogy olyan úton közlekedhetünk, melyet nem nekünk kellett megépíteni, könyveket olvashatunk, melyek megírásával nem nekünk kellett hónapokat, éveket eltölteni vagy épp, hogy használhatjuk a netet, melyet nem nekünk kellett feltalálni és összerakni.

Ha megszokjuk ezt a gondolkodást és ezentúl arra koncentrálunk, amink van, ez az érzelmi jólét és bőség új szintjét hozhatja el számunkra. Igazából, ha ezt a bejegyzést olvasod, akkor már jó eséllyel azon emberek közé tartozol, akik hajlamosak az érmének ezen oldalát nézni és a poharat inkább félig telinek, mint félig üresnek tekinteni. De a valódi kérdés az, vajon szánsz-e időt arra, hogy megállj és mélyen tudatosítsd ezt az örömöt és hálát a gondolataidban, a szívedben és a lelkedben? A változás ugyanis akkor kezdődik igazán. 

Ha tehát már a fókusz a meglévő bőségen van, akkor jöhet a következő döntés:

2. Mit is jelent mindez?
Merthogy annak, ahogy érzékeljük, ahogy megéljük az életünket, nem sok köze van az életünk történéseihez vagy az anyagi helyzetünkhöz, vagy hogy mi történt vagy épp mi nem történt velünk. Az életünk minősége attól függ, milyen jelentőséget adunk ezeknek a dolgoknak. Az esetek nagy részében nem is vesszük észre ezeknek a gyors döntéseknek a kihatását, ezek ugyanis gyakran nem tudatos döntések. 

Ha egy esemény megzavarja az életedet - egy autóbaleset, egy betegség, a munkahely elvesztése -, arra gondolsz inkább, hogy ez aztán a vég vagy inkább arra, hogy ez esetleg valaminek a kezdete is lehet? Ha valaki vitába száll veled, akkor ezt inkább támadásnak, tanításnak vagy igaz törődésnek, odafigyelésnek veszed? Egy az életedet felforgató probléma büntetést jelent vagy inkább kihívást vagy netán lehet ez egy ajándék, egy lehetőség is? Az élet pontosan azzá, olyanná válik, amilyen értelmet adunk neki. 

Így tehát vegyük át a hatalmat a gondolataink felett, válasszunk tudatosan és bölcsen, vagy ahogy Elizabeth Gilbert, az Eat, pray, love c. könyv szerzője mondaná:

„You are, after all, what you think. Your emotions are the slaves to your thoughts, and you are the slaves to your emotions.“ („Végülis az vagy, amit gondolsz. Az érzelmeid rabszolgái a gondolataidnak, te pedig az érzelmeid rabszolgája vagy.”)


Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható:


Fotó: pixabay


Comments

Popular Posts