Karácsonyi Angyal

- Amikor még nagy havak voltak... - kezdem a mondatot, és férjem horkolást imitálva leborul az asztalra. -Kérek egy kávét! - mondja nevetve, jelezve viccesen, hogy egy régi, már ezerszer emlegetett sztori kezd kibontakozni. 

Írta: Pöőr-Tóth Krisztina

Attila sokszor hallotta már a történetet, miszerint Nagymamáék háza előtt, a nagy hóban állva, színes overálban, belebújós sapkában (tudjátok, amelyik sállal együtt volt, és a fejedre kellett húzni, igazi retro darab) egyujjas kesztyűben vártam, hogy Nagyapám morgolódások közepette felvegye az ünnepi cipőjét. Körülbelül négy éves voltam, mint most a kislányom, de élénken él bennem az emlék, Nagyikámmal mennyire nevettünk, hogy Papának mindig több idő kellett elkészülni, mint nekünk.

1988. Karácsonya. Hatalmas hó. A szánkón csücsülve figyelem a házak ablakából kikandikáló ünnepi fényeket. Az utcán néma csend, csak a hó ropogását lehet hallani a talpak és a szánkó alatt. 15 percnyire vagyunk a lakásunktól. 15 perc mesebeli séta a fények között.  Még hiszek a csodákban, az angyalok díszítette karácsonyfában, a Jézuska által hozott ajándékokban. A szívem hevesen ver, mert tudom, valami igazi meglepetés vár otthon. Gyerekfejjel nem sejtem, hogy a karácsonyi angyal az a valaki, aki engem egyedül nevelt, egész álló nap sütött-főzött, díszítette a fát, csomagolta az ajándékokat. Várt minket. Engem, Mamát és Nagypapát. Isteni illat árad a konyhából, sül a sütőben a hús, a fahéjas édesség, mákos bejgli már az asztalon. Az én Angyalom jóleső fáradtsággal sürgölődik. Az időt nézi… „Mindjárt itt lesznek” -  gondolja. Még az utolsó simítások kellenek és szeme végigpásztáz a lakáson. Az étel már kész, a karácsonyfa tündököl, az ajándékok a helyükön.

Belépünk az ajtón és az izgatottságtól majd kiugrik a szívem. Anya fogad minket, belebújok a karjaiba, megölelget. Leveszi rólam a téli holmikat, és már mesél is. Jézusról, a hatalmas szárnyú angyalokról, akik csodaszép, gyertyákkal, szaloncukrokkal, színes habkarikákkal díszített fát és ajándékokat hoztak. Tátott szájjal hallgatom, miközben mögötte felsejlenek a nagyszoba máriaüveg ablaka mögött csillogó fények. Csengő szól, és Anya kezét fogva belépek a szobába... 

 ...sajnos Nagypapám már rég nincs velünk és nem bosszankodik az ünnepi cipő miatt. Nagymamám pedig eladta a házat, és a belvárosba költözött, de nekem ez a csodás karácsonyi emlék megmaradt a szívemben. Azóta is, minden évben szenteste, mikor a nagy, családi ünnepi vacsora után mindenkit hazaviszek autóval, elkanyarodom arra, és megállok a régi ház előtt. Nézem az ablakokból kikandikáló, ünnepi fényeket. Ha erősen figyelek, még mindig ott látom magam, ahogy színes overálban ülve, a szánon, hatalmas szemekkel figyelek. 

2019. Karácsonya. Ülök a színes ajándék szalagok között, holnap szenteste és izgatott vagyok. Karácsonyi angyal lettem én is. 3,5 éve, egy barna szemű kislány ünnepeinek varázslója. Hoztam magammal ezt a csodát, régről, gyermekkoromból, és mint valami félve őrzött ereklyét adom, adjuk férjemmel tovább neki. A fények, a fa, a mesék, az illatok mind a mi családunk saját magunkra formált szokásai. 

Megannyi karácsonyi angyal sürög-forog ebben a pillanatban is az ünnepi hajsza kellős közepette. Cikkek százai ömlesztik a tippeket, hogy legyél szebb, jobb, előrelátóbb, nyugodtabb, kisimultabb, felkészültebb, stresszmentesebb az ünnepekre.

Egy tanács, amit én adhatok: soha nem lesz egy Karácsony sem olyan, amilyet elképzelsz. Mindig lesznek gikszerek, de egy igazán fontos, ami megmarad, hogy mit adsz át a családnak, a gyermekednek, mi lesz az a meghatározó pillanat, ami 20-30 év múlva is a szívekben megmarad.

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk Nektek! 

Még több ráhangolódásra vágysz? Olvasd el az alábbi cikkeinket is!

Karácsony külföldön

Kiskarácsony mindenáron - avagy élvezd és ne tervezd!

Az elég jó karácsony - SoulGym