Karantén-történetek a világból – Bali, Berlin és Arizona


Három rövidebb bejelentkezést engedünk most útjára a nagyvilág három szegletéből.



Bali (Indonézia) – „Én nagyon szerencsés vagyok így a karantén idején, messze a városoktól. Mi kint élünk Bali keleti partján, és minden ugyanolyan csendes, nyugodt és napsütötte, mint az év összes többi napján. A madarak csicseregnek, a hullámok morajlanak, helyi farmerek termesztenek, és az élet megy tovább a maga megszokott keretében. Amit változtatok személy szerint, hogy kevesebb időt töltök a laptopon, és többet a természetben, meditáció és self-reflexióban.”

Berlin (Németország) – „Az elmúlt két hét egy valódi érzelmi hullámvasút volt. A bizonytalanság a legnehezebb, ezt azzal ellensúlyozom, hogy arra figyelek, amire hatással lehetek itt és most. Önként döntöttünk az itthon maradás mellett, a városban csak mától rendeltek el szigorítást. Nagyon hálás vagyok a társamért, rengeteget jelent, hogy ketten csináljuk. Szabadúszóként a munka folytonosságát még nem látom tisztán, de optimistán és kreatívan keresem a lehetőségeket. Az elmúlt hónapok rohanásában halasztgattuk az otthonunk befejezését, most kifestettük a nappalit, a férjem ezermesterré lépett elő, fúr és szerel. Közösen megegyeztünk egy napirendben, amit kisebb-nagyobb sikerrel igyekszünk tartani, és jóval több odafigyelést igényel, hogy hogyan szólok a másikhoz. Sajnálom az időt és energiát a negatív és ego-központú viselkedésre, bár néha becsúszik egy-egy vita. Az égiek is velünk vannak, egy hete ragyogó napsütés van Berlinben, ahol alapesetben a szürke felhők szinte állandó vendégek. Nekem a legtöbbet a másoknak való segítés adja, ehhez hatalmas eszköz az online tér, és a bátorságom is megjött hozzá, ami eddig mélyen lapult valahol. Létrehoztam egy önismereti csoportot, ahol egymást támogatva erősítjük a belső erőforrásainkat: https://www.facebook.com/groups/belsoero/. Vigyázzatok magatokra, egymásra és maradjatok erősek!"

Arizona  (USA) - Szerencsések vagyunk ebben a furcsa, katasztrófa film szerű időszakban. Arizonában a sivatagi éghajlatnak és a ritkán lakott településeknek köszönhetően lassabban terjedt a vírus.  Férjem is és én is tudunk otthonról dolgozni. Kislányunkkal pedig felváltva foglalkozunk. Enyém a délelőtt övé a délután. Átalakítottuk a lakást, hogy nyugodtan tudjunk dolgozni, edzeni és kézműveskedni. Igyekszünk tartani a napi rutint.”

Köszönjük nektek, Estela, Zsanett és Nóra, nagy üdvözlet mindenkinek!


Eddigi karantén-történeteink:


Comments

Popular posts